010

Remélem tetszeni fog :D♥ nagyon gondolkodtam több dolgon is, ahh mik lesznek még ezután...:D örülök hogy ilyen sokan olvastátok. Bocsánat hogy ilyen későn tettem ki,de mivel valószínűleg költözünk, és voltak házat nézni ezért nem tudtam beülni gép elé. Ha tetszett ez a kis szösszenet akkor írjátok meg♥☺ ha esetleg nem hozok véletlenül valamikor részt akkor az azért van mert el vagyok havazva a költözés miatt :c bocsánat ♥ de nagyon igyekszem!! na jó ennyi belőlem és a magánéletemből!! :D jó olvasást!!♥♥♥
U.i:Remélem kételkedni fogtok!:D

------------------------------------------------------------------------------------- 

Vettem egy nagy levegőt,a fejem az ablaknak döntöttem, csak kifelé néztem. Hirtelen mindenem újra olyan nehéz lett,becsuktam a szemeim és lassan szuszogtam. Arra eszméltem vissza hogy megfogta a kezem és lassan kicsit húzni kezdte.Résnyire kinyitottam a szemeim.
  -Megérkeztünk...-mosolyodott el picit majd megpuszilta a kézfejem.
  -Milyen kis apró kezed van.-nézte a kezem majd lassan visszaengedte az ölembe,kiszállt. Álmosan töröltem meg a szemeim,mire a kilincsért nyúltam már nyitva volt az ajtó.
  -Gyere pöttöm.-emelt ki a kocsiból majd becsukta az ajtót.Vitatkozni akartam azon hogy tudok magam is menni,de nem tudom elmondani milyen jó érzés volt csak lógni a karjai között,lassan a fejem a mellkasának döntöttem és résnyire nyitott szemekkel figyeltem ahogy nagy léptekkel haladunk a ház felé,nem értem hogy tud ekkorákat lépni,amíg ő egyet lép én minimum kettőt.
  -Beteg leszel?-kérdezte.
  -Beteg?Az milyen?-fintorodtam el,soha nem voltam még beteg.
  -Levert vagy,álmos,lehet lázad is meg fájhat a fejed...sokféle betegség van..-mondta és kinyitotta egy kézzel az ajtót,majd be is zárta mögöttünk.
  -Nem vagyok beteg,csak jó pihenni.-mondtam halkan és becsuktam a szemeim,éreztem ahogy leül valahova,kinyitottam a szemeim,de nem tudtam körbenézni.A szemeimet nézte és képtelen voltam elnézni. Közelebb hajolt,nem tudom miért de automatikusan én is mozdítottam felé a fejem,az ujját az államra tette majd elmosolyodott.
  -Most nem...-mosolygott és lenyomta az ujjával az állam,a kezét lassan a homlokomra tette.
  -Lehet hőemelkedésed van.-mondta és megsimogatta az arcom. Olyan furcsán éreztem magam mindig mikor hozzám ért. Elnézett.
  -Az baj?-kérdeztem és az arcát néztem,újra a szemeimbe nézett.
  -Nem szeretném ha lebetegednél,ha nagyon felmegy a lázad akkor kénytelen leszek hideg vizes fürdőt csinálni.-mondta,a hajába túrt,késztetést éreztem arra hogy én is megcsináljam,mikor már nem sokra volt a kezem a hajától hirtelen elkapta,amire én kicsit összerezzentem.
  -Mire készülsz?-kérdezte,megráztam a fejem,majd lassan felültem és nyújtózkodtam egyet. Kezeket éreztem a derekam körül,igazából csak ekkor tudatosult bennem hogy az ölében ülök,a térdeim a csípője két oldalán.
  -Így most talán még magasabb vagy is mint én...bár nem mégsem.-nézett rám,és a hátam simogatta, kicsit megugrottam mikor megéreztem hideg kezeit a felsőm alatt.Láttam ahogy beharapja az alsó ajkát. Rájöttem hogy valamit csináltam.Lassan az egyik kezét,a nyakamra csúsztatta és közel húzott magához,nem húzott magához teljesen,az ajkaink szinte összeértek,de nem mozdult tovább,lélegzetvisszafojtva figyeltem és nem mozdultam.
  -Mi az?-kérdezte,szinte éreztem ahogy elmosolyodik. Nem tudtam válaszolni,éreztem ahogy a kézfejemre teszi a tenyerét majd lassan maga felé húzza azt.
  -Hagyd csak itt.-mosolygott,a kezem az arcán voltak,az ujjaim végeim elértek párat a hajtincseiből. Nem tudom miért de a szívem kiugrott a helyéről. Képtelen voltam csillapítani azt az érzést ami bennem kavargott,.
  -Mi lesz most?-kérdezte és megnyalta az ajkait,a kezei újra a hátamon voltak, és lassan simogattak.Mindenem annyira forrónak éreztem. Megmakacsoltam magam,vettem egy nagy levegőt,közelebb hajoltam, és az ajkaim az övének érintettem,éreztem ahogy abban a pillanatban már ő diktálja a tempót,teljesen elvesztem abban a pillanatban ahogy az ajkai teljesen az enyémhez értek, a nyelve rögtön átfurakodott hozzám,hátrafelé dőlt így kénytelen voltam egyre jobban emelkedni a lábairól,már fölötte voltam,de még mindig az ölében,a kezem még mindig az arcán volt,a másikkal a mellkasán támasztottam magam.A kezei lassan kicsúsztak a pólóm alól,nem foglalkoztam vele,egészen addig nem amíg arra nem eszméltem fel hogy a fenekembe markol.Minden akaratom ellenére egy nyögés hagyta el a szám,elhúzódtam tőle,nem tudtam miért csinálta.Az arcom égett,biztos vagyok benne hogy viccesen nézhetek ki.Mozgolódást éreztem,egy pillanat alatt éreztem ahogy a hátam a kanapéhoz ér,a lábaim között térdelt és felettem támaszkodott.
  -Miért vagy...ennyire ártatlan.-mondta és a szemeimet nézte. Zavarban voltam,az ajkamat harapdáltam,lassan közelebb hajolt,a könyökén mellettem támaszkodott,lassan az arcom simogatta.
  -Baj van?-kérdeztem halkan, és lassan a kezem nyújtottam az arca felé,megfogta a kezével,lassan megpuszilta majd leengedte mellém.
  -Nincs...gyere.-ült fel, és lassan engem is felhúzott.
  -Fáj a kezed?Miről beszéltetek Niallel?-kérdeztem.
  -Nem fáj,csak egy kis sérülés. Csak a sérülések kockázatáról,meg arról hogy nem mehetünk a többiekkel míg nem tisztázzuk a dolgot.-mondta és a kezét piszkálta.
  -Hogy lehet tisztázni?-kérdeztem és közelebb csúsztam.
  -Nem szeretnék erről beszélni,ha eljön az ideje beszélni fogok róla.-mondta,csörögni kezdett a telefonja.Felvette.
  -Téged keresnek.-nyújtotta felém. Érdeklődve vettem el majd beleszóltam.
  -Louis? Louis mond hogy te vagy!!-hallottam Luke hangját.
  -Baj van?-álltam fel és arrébb sétáltam.
  -Tényleg lehet nem vagy igazi Neko?-kérdezte. Döbbenten néztem magam elé.
  -Luke Hemmings.-hallottam a hangot a háttérből.
  -Bocsánat bocsánat nem úgy értettem.-hallottam a vonal túloldaláról a mentegetőzést.Egy kisebb veszekedést hallgattam végig,de igazából még mindig nem tértem magamhoz,csak néztem magam elé és gondolkodtam.
   -Louis sajnálom.Nem úgy értettem csak,Harry megsebesült és ezért gondoltam rá. Mert ugye nem szabadott volna.-hadarta.
  -Luke tedd le a nyomorult telefont.-kiabált Ashton majd megszakadt a vonal. A fejem a falnak döntöttem és néztem a padlót. Nem vagyok igaz?
  -Louis gyere ha letetted a telefont.-szólt Harry. A számat rágcsáltam,nagyon ideges lettem.
  -Au.-kaptam a számhoz,kiharaptam.
  -Lou?-hallottam Harry hangját,majd lépteket. Gyorsan befutottam a konyhába és a hűtőben turkáltam.
  -Éhes vagy?-kérdezte,mikor mögém ért a hátamat kezdte simogatni. Kicsit megugrottam.Megráztam a fejem.Lassan a kezét a hajamba vezette.
  -Miért reszketsz Lou?-kérdezte, és a csípőmre tette a kezét,lassan maga felé fordított.Megmakacsoltam magam, és ellentartottam.
  -Fejezd be.-emelte meg a hangját,kicsit megijedtem.Lefelé néztem amíg maga felé fordított.
  -Mond el mi a baj,nem kérem még egyszer.-mondta komolyan. Éreztem a hangjából hogy nagyon mérges.Nem tudtam hogy elmondjam-e vagy ne mire gondolok,biztos ezt beszélték Niallel is,csak nem akarta elmondani.
  -Louis bökd már ki basszus.-kapott el a két vállamnál,erősen. Hirtelen felnéztem, és akaratom ellenére könnyek gyűltek a szemembe,nem vagyok túl érzelmes de ezek most rosszul estek.
  -Hagyj békén.-löktem el magamtól, és már ott sem voltam.Felfutottam az emeltre,mielőtt bementem volna az egyik szobába,elkapott és magához ölelt.
  -Mond el mi a baj,nem akartam mérges lenni,de gyűlölöm ha nem mondod el mi a baj. Meg kell bíznod bennem,Louis.Ez fontos.-mondta.
  -Még akkor is ha nem vagyok igazi Neko?-kérdeztem.